A 2014-es év legfontosabb pszichedelikus szakcikkei (3.rész)

admin küldte be 2015. 02. 03., k - 23:19 időpontban

A függőségek pszichedelikus kezelési modellje

Az alabamai egyetem munkatársa Peter Hendricks rövid kommentárban emeli ki a pszichedelikumok gyógyászati potenciálját a drogfüggőségek kezelésében. Hendricks a szerotonin-agonista LSD 1943-as felfedezését kiemelkedően fontos eseménynek tartja, mely nem csak a tudat természetének és a neurotranszmitterek szerepének megismeréséhez, hanem az elmezavarok potenciális kezeléséhez is új utakat nyitott. Hofmann találmányáról az 1950-es és 1970-es évek között több mint 1000 tudományos publikáció keletkezett, 40000-nél is több páciens kezelését részletezve. A szenzációhajhász média „jóvoltából” démonizált rekreációs pszichedelikumhasználat miatti szerbetiltás azonban évtizedekre leállította a pszilocibinnel és LSD-vel végzett tudományos és gyógyászati kutatásokat. Bár a napjainkban újraéledő pszichedelikus tudomány ígéretes eredményeket produkál a klasszikus pszichedelikumok alkalmazásában dohány- és egyéb függőségek kezelésére, a továbbra is tiltójegyzéken maradó szerek törvényi státusza sajnos lekorlátozza a lehetséges kutatásokat.

Hendricks, P. S. (2014). Back to the future: A return to psychedelic treatment models for addiction. Journal of Psychopharmacology, 28(11), 981-982
http://dx.doi.org/10.1177/0269881114550935

LSD-önkísérletek Csehszlovákiában a 70-es években

A fiatal prágai kutatók utánkövetéses vizsgálata az 1970-es években végzett pszichedelikus önkísérletekkel foglalkozott. Az LSD 1974-ig legális szernek számított Csehszlovákiában – többek között a világhírű transzperszonális pszichológus Stanislav Grof is Prágában végezte korai kísérleteit e szerrel. Ezekben az években az elmeorvoslásban bevált gyakorlat és etikai elvárás volt, hogy a szakemberek – egymás segítségével – először önmagukon tapasztalják meg a tudatmódosító szerek hatásait, mielőtt azokat a pácienseiken alkalmaznák. Az utánkövetés összesen 22 ilyesfajta LSD-önkísérletben részt vett pszichiáterrel, pszichológussal és pszichoterapeutával készített strukturált interjúkat. A válaszadók közül senki sem tapasztalt hosszú távú negatív hatásokat, és kettő kivételével mindannyian az önismeretük bővüléséről és a mentális betegségek mélyebb megértéséről számoltak be az egykori élményük kapcsán. Nem meglepő módon az interjúalanyok támogatták az LSD-önkísérletek ötletét a jelenlegi elmeorvoslásban is.

Winkler, P., & Csémy, L. (2014). Self-Experimentations with Psychedelics Among Mental Health Professionals: LSD in the Former Czechoslovakia. Journal of Psychoactive Drugs, 46(1), 11-19.
http://dx.doi.org/10.1080/02791072.2013.873158

Pszichedelikus kutatásokon alapuló „entropikus agy” elmélet

A londoni Imperial College neurofarmakológusa, Robin Carhart-Harris azon szerencsések közé tartozik, akik engedéllyel végezhetnek pszilocibin- és MDMA-kísérleteket emberi alanyokon. A tudatkutatásban is érdekelt fiatal doktor és munkacsoportja egy nagyon érdekes elmélettel állt elő, mely a klasszikus pszichedelikus drognak számító pszilocibinnel végzett agyi képalkotó kutatásaik adatain alapul. Elméletük központi fogalma az <i>entrópia</i> egy olyan dimenziótlan mennyiség, mely egy rendszerállapot bizonytalanságának mérésére használható, de fizikai minőségeket is implikál: a magas entrópia a nagy rendezetlenség szinonimája. Az entrópiát itt a tudatállapotok és a kapcsolódó neurodinamikák kontextusában alkalmazták, különös tekintettel a pszichedelikus állapotra. Ez az állapot a példája egy olyan kezdeti vagy elsődleges tudatállapotnak, amely megelőzte a modern, felnőtt, emberi, normális ébrenléti tudatállapot kifejlődését. A kutatók azt állítják, hogy a "kezdeti tudatállapotok" meghatározó jellegzetessége a megemelkedett entrópia az agyi funkciók bizonyos aspektusaiban: az időszakosan kialakuló és széttöredező funkcionális kapcsolódási minták választéka a pszichedelikus állapotban nagyobb, mint a normális ébrenléti tudatban. Ebből következően a kezdeti tudatállapotok egyensúlyi állapotba kerülnek egy "kritikus" pontban, egy átmeneti zónában a rendezettség és rendezetlenség között. Az entrópia visszafogása korlátozott minőséggel és kapcsolódó metakognitív funkciókkal (valóságtesztelés, öntudat) látja el a normális ébrenléti tudatállapotot. Ezek a hipotézisek kijelölt kezdeti (REM alvás, korai pszichózis) és nem-kezdeti (normális ébrenléti tudat, altatásos állapotok) tudatállapotok közbeni agytevékenység és a kapcsolódó kogníció vizsgálatával és összevetésével tesztelhetőek.

Carhart-Harris, R. L., Leech, R., Hellyer, P. J., Shanahan, M., Feilding, A., Tagliazucchi, E., … Nutt, D. (2014). The entropic brain: A theory of conscious states informed by neuroimaging research with psychedelic drugs. [Hypothesis & Theory]. Frontiers in Human Neuroscience, 8:20.
http://dx.doi.org/10.3389/fnhum.2014.00020