A 2014-es év legfontosabb pszichedelikus szakcikkei (2.rész)

admin küldte be 2015. 01. 28., sze - 09:24 időpontban

DMT-vegyületek hatásai a gyulladásra és az immunrendszerre:

Egy magyar vonatkozású publikációban a debreceni egyetem kutatói - Szabó Attila, Kovács Attila, Frecska Ede és Rajnavölgyi Éva - a szigma-1 receptorra ható N,N-DMT és 5-MeO-DMT vegyületek immunológiai hatásairól értekeztek. A szigma-1 receptorok a központi idegrendszerben és az immunsejteken találhatóak, szerepük van a gyulladásgátlásban és az immunválasz gyengítésében. A kutatók kétféle DMT-vegyület, valamint egy szigma-1 receptoragonista (PRE-084) hatásait tanulmányozták emberi idegsejteken, melyeket különböző gyulladáskeltő anyagokkal aktiváltak. Kísérleteikben sikerült kimutatniuk a kétféle DMT-vegyület immunmodulációs potenciálját a sejtek szigma-1 receptorain, mely hatás egyrészt az idegrendszeri szövetek krónikus gyulladásos állapotainak, másrészt az autoimmun betegségek gyógyszeres kezelését teheti lehetővé. Az eredmények új biológiai szerepbe helyezik az endogén dimetiltriptaminokat, mint a gyulladások és az immunegyensúly szisztemikus, endogén szabályozóit a szigma-1 receptor által.

Szabo, A., Kovacs, A., Frecska, E., & Rajnavolgyi, E. (2014). Psychedelic N,N-Dimethyltryptamine and 5-Methoxy-N,N-Dimethyltryptamine Modulate Innate and Adaptive Inflammatory Responses through the Sigma-1 Receptor of Human Monocyte-Derived Dendritic Cells. PLoS ONE, 9(8), e106533.
http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0106533

Hallucinogének antidepresszáns hatásai:

Bár a hallucinogének évezredek óta spirituális gyakorlatok részei, a tudattágító hatásaik körüli viták eredményeképpen száműzve lettek a gyógyászatból a XX.század közepén - javarészt az ártalmak és toxicitásra utaló bizonyítékok hiányában, és a depresszív betegségek terápiás hasznosságra utaló adatokat figyelmen kívül hagyva. Baumeister és munkatársai összefoglaló cikke a hallucinogének farmakodinamikáját és klinikai hasznosságát vizsgálta. A klasszikus pszichedelikumok az agytörzsi Raphe-mag, az elülső homloklebeny, valamint a talamusz agyterületein hatnak a szerotoninrendszerre, amely szoros összefüggésben áll a szorongással és depresszív zavarokkal. A hallucinogének biztonságosságával kapcsolatos kisszámú (de gyors ütemben gyarapodó) szakirodalom alapján elmondható, hogy mind a klinikai populációk, mind az egészséges kontrollszemélyek jól tolerálják e szereket, és a gyorsan fellépő tolerancia csökkenteni képes a függőség kialakulásának lehetőségét a többalkalmas kezelések esetén. Bár az utóbbi évtizedek figyelemreméltóan kevés klinikai kísérlete pozitív gyógyászati potenciált jelzett, a törvényi szabályozás azonban jelentősen lassítja e szerek vizsgálatát - holott részletesebb megismerésük növelhetné ismereteinket a tudat folyamatairól és a depresszió neuropatológiájáról, valamint új gyógyszeres terápiákra adhatna lehetőségeket.

Baumeister, D., Barnes, G., Giaroli, G., & Tracy, D. (2014). Classical hallucinogens as antidepressants? A review of pharmacodynamics and putative clinical roles. Therapeutic Advances in Psychopharmacology.
http://dx.doi.org/10.1177/2045125314527985

Pszichedelikumok és pszichiátria kölcsönös hasznossága:

A brit pszichiáter Ben Sessa számos érvet hoz fel cikkében amellett, hogy a pszichiátria miért nem fordíthat hátat a pszichedelikus szerek potenciális gyógyterápiás alkalmazásának. Az orvosi szakma támogatása nélkül a pszichedelikus szerek és engedély nélküli használóik múltbeli, folyamatosan negatív megítélésű, rekreációs droghasználókként lenézett "zárványként" léteznek.  Ezt a két különálló csoportot (a pszichiátereket és a rekreációs droghasználókat) azonban egyesíti e szerek gyógyászati potenciáljának közös felismerése. A konfliktus megoldása egyaránt lényeges mind a pszichiátriai orvostudomány, mind a pszichedelikus kultúra szempontjából. Az előrelépés olyan, a témában dolgozó szakmabeliektől várható, akik képesek átdolgozni a konzervatív paradigmát, ezáltal fontos kezelésekhez juttatva a nagyközönséget, valamint javítva a tágabb tudatállapotok széleskörű társadalmi megítélését.

Sessa, B. (2014). Why Psychiatry Needs Psychedelics and Psychedelics Need Psychiatry. Journal of Psychoactive Drugs, 46(1), 57-62.
http://dx.doi.org/10.1080/02791072.2014.877322